Szórakozóhely, színház, tánc, buli

Metro Club Theatre néven nyitott meg újra Budapest legendás szórakozóhelye a Metro Klub, a Dohány utcában. A Metro Club Theatre Budapest első számú szórakozóhelye. A Metro Club Theatre Budapest legendás szórakozóhelye. A Metro Club Theatre Budapest történelmi szórakozóhelye. A Metro Club Theatre a Dohány utca 22-24 szám alatt megtalálható épületben működik.

A Dohány utca már a XIX. században összefonódott Magyarország történelmével, hiszen itt bérelt lakást az 1848-as forradalom és a magyar irodalom nagy alakja Petőfi Sándor. Ebben az utcában található bérleményükben fogalmazták meg a 12 pontot. A Dohány utcában számos más híres épület megtalálható, köztük a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája.

A 22-24 szám alatti megtalálható szecessziós épület már akkor legenda lett, amikor 1909-ban felépült, hiszen Európa egyik legnagyobb gyerekjáték-áruháza kezdte meg a működését. A Késmárky és Illés kereskedés által működtettett játékkereskedés Árkád Bazár néven vált ismertté. A hatvanas években szórakozóhelyként működött, a magyar beat központjának és kultuszhelyének számító Metro Klubnak biztosított helyszínt az épület.

Eredetlieg a kettes metró építésének idején az építő munkások számára hozták létre szórakoztató központként. A hely hamar kinőtte magát és olyan közismert találkozóhely lett, hogy nem volt olyan hétvége, amikor a megtelt táblát ne kellett volna kitenni a Metro Klub elé. Annyian voltak bent, hogy több ember már nem fért volna be a szórakozóhelyre.

Dohány utca

Buli a bulinegyedben: A Dohány utca, a magyar történelem utcája

Az 1,6 kilométer hosszú Dohány utca a Rákóczi úttal és a Wesselényi utcával párhuzamosan futó utca a VII. kerületben. Az Erzsébetvárosban található, 1802-ben a mai Síp utca és Kazinczy utca közötti háromszáz méter hosszú szakasza készült el. Az utca a nevét a 211. számú házban működő népszerű Anton Prindek tubák- és dohánykészítő műhelyéről kapta.

Így lett előszőr Tabakmacher Gasse a neve az utcának, ami magyarul Dohánykészítő utca. Az 1820-as években épült ki a Dohány utca ma ismert vonala, egésszen a Rottenbiller utcáig. Ebben az időben még az új szakaszt Felbergasse néven ismerték, ami magyarul Fűzfa utca. 1850-ben magyarosították és rövidítették az utca nevét Dohány utcára, majd 1874-től kezdve a teljes hosszában ez lett a neve.

Jelentős közlekedési útvonal volt, hiszen itt vezetett a várost, az ország keleti részeivel összekötő kocsiút a Hatvani utca. Ez a mai Rákóczi út mentesítő szakaszaként működött, aminek köszönhetően a Dohány utcában több szálló és vendéglő is létesült.

Schiller-ház

A Dohány utca 16-18. számú épület helyén állt a Schiller-ház, ami végérvényesen összefonódott Magyarország történelmével. 1847-1848-ban az emeleti lakásában élt a híres költő és forradalmár Petőfi Sándor és felesége Szendrey Júlia. Az egy emeletes épületben két szobából és egy hálófülkéből és közös ebédlőből álló lakást évi 550 forintért bérelték közösen a harmadik lakótársukkal Jókai Mórral. Ebbe a bérleménybe “szaladt fel” Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula, 1848. március 15-én hajnali hat órakor, hogy megszövegezzék a 12 pontot.

A Schiller-ház 1864-ben leégett, amit Cofin Erzsébet állítatott helyre, 1867-ben kétemeletesre építették a házat. Már a XIX. század végén felmerült, hogy egy Petőfi Emlékmúzeumot kellene működtetni a házban, azt 1902-ben lebontották.

Dohány utcai zsinagóga, a nagy zsinagóga

A XIX. század második felében kezdtek el zsidók nagy számban költözni a VII. kerületbe és a Dohány utcába. 1859. szeptember 6-án került sor a Dohány utcai zsinagóga ünnepélyes felavatására, amely a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája. Gyakran csak Nagy zsinagógának nevezik. A zsinagóga fontos jelképe a magyarországi zsidóságnak és Budapest jelentős idegenforgalmi látványossága, komoly szerepet tölt be Budapest kulturális életében, hiszen számos komolyzenei hangversenynek, fesztiváloknak szolgál színhelyéül.

Hungária fürdő a Dohány utcában

A Dohány utcában működött a 44. szám alatt az 1820-as évektől a Hungária fürdő, ami Pest városának egykor nagy múlttal rendelkező közfürdője volt. A telek tulajdonosa Gamerl András kútásás közben ásványi anyagokban bővelkedő vizet fedezett fel, 1827-ben nyitotta meg a Gemperl-féle Vasfürdőt.

A nagy pesti árvíz azonban elmosta az épületet, de 1840-es években újjáépítették és a pestiek Hungária néven kezdték el emlegetni az új fürdőt. A 40 yard hosszú medencének a legmélyebb része három méter volt, ez alkalmassá tette arra, hogy versenyeket is rendezzenek a helyszínen.

A medence fölött megtalálható üvegezett, kinyitható szerkezettel együtt a kor technikai bravúrjának számított. A fürdőépület jelentős része sajnos elpusztult, 1910-ben a helyére emelt szecessziós épület homlokzatrésze tanúskodik az egykor ott megtalálható fürdőről. Az épületben jelenleg a Zara Hotel működik.

Füst Milán lakása

A magyar szabadvers megteremtője, Füst Milán Kossuth-díjas magyar író, költő, drámaíró, esztéta a Hársfa utca 6-ban született. 8 éves korában a költő édesapja meghalt, és édesanyjával a Dohány utca 63-ba költöztek, ahol egy kis dohánytrafikot üzemeltettek és a mögötte megtalálható kis szobában éltek, majdnem húsz éven keresztül.

Vágó László

Dohány utca 22-24 – Az épület tervezője Vágó László és Vágó József.

1897-ben Bécsben 49 művész kivonult a a városi művészeti központból abból a célból, hogy új művészetet teremtsen. A századfordulón született mozgalmat, ami jellegzetes hatását a képzőművészetre, iparművészetre valamint az irodalomra gyakorolta szecessziónak nevezik, ami kivonulást, elkülönülést jelent. Értékeire az 1970-es évektől kezdve figyeltek fel igazán, amikor felmerült, az az értelmezési lehetőség is, hogy a szecesszió az avantgárd egyik legkorábbi fázisa. Sokan tekintenek úgy a szecesszióra, mint a XIX. század összekuszálódott vége vagy a XX. század tisztázatlan kezdete, ami minden országban másként nyilvánult meg.

1875. március 30-án, Nagyváradon született magyar építész testvérével Vágó Józseffel közösen számos jelentős épületet terveztek. A magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, aki 1893-ig a Felső Építőipari iskolában tanult. Alpár Ignác irodájában kezdett tevékenykedni. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet aranyérmet kapott, amiért rendezési tervet készített 1899-ben a Gellérthegyhez valamint az Erzsébet-híd budai hídfőjéhez.

Vágó Józseffel közös iroda

Öccsével Vágó Józseffel nyitott közös irodát 1902-ben és számos épületet terveztek. Többek között a budapesti Nemzeti Szalont, a Gutenberg-házat és ők tervezték az Árkád-bazárt is 1908-ban. Anne Lambrichs Vágó Józsefről szóló könyvében arról ír, hogy a Vágó-fivérek számára különleges és egyedülálló feladat volt a homlokzat díszítés megtervezése:

…most először teljes egészében maguk tervezték a homlokzat díszítéseit. Valószínűleg megihlette őket, hogy szabadon rögtönözhetnek a gyermekjáték témájára: maguk rajzolták az épület sarkát és a kiugrókat díszítő babákat, ólomkatonákat, hintalovakat és a Zsolnay-gyár tervezőjével, Nikelszky Gézával együttműködve maguk ellenőrizték a kerámiák gyártását is Pécsett. A geometrikus, stilizált formákat népművészeti motívumokból fejlesztették…

Árkád Bazár

Európa legnagyobb gyerekjáték-áruháza: Az Árkád Bazár

A Dohány utca 22-24 szám alatt található épület 1909-ben épült fel és első alkalommal egy játékáruház működött benne. A Késmárky és Illés játékkészítő cég itt nyitotta meg az akkori Európa legnagyobb gyermekjáték áruházát. A Pesti Napló 1909. évi novemberi számában olvashatjuk:

“Késmárky és Illés! A napokban nyílt meg Budapesten, a Rákóczi-út, Dohány-utca és Sip-utca keresztezésénél Európa egyik legnagyobb gyermekjáték-áruháza. A több mint harmincéves múltra visszatekintő Késmárky és Illés cég új hajlékába költöztette régi és kevésbbé praktikus üzlethelyiségeit. A páratlanul dús áruraktár, a helyiségek célszerű berendezése, a világítás, központi fűtés, az emeleti helyiségekbe szolgáló lift, mind a vásárló közönség kényelmére szolgálnak. A cég, mely az egész ország közönsége előtt jóhírnevéről ismeretes, áruházát „Árkád-bazár“-nak keresztelte el.”

Vágó József és Vágó László tervei alapján, 1908 és 1909 között épült fel az öt emeletes épület amelynek a földszintjén és a félemeletén működött Európa legnagyobb játékáruháza. A Késmárky és Illés kereskedés megalapítása vannak akik szerint 1859-ben mások szerint 1879-ben történt. Késmárky Károly díszmű-kereskedő volt, Illés Ferenc játékkereskedő. Közös üzletüket Késmárky 1899-ben bekövetkezett halála után Illés egyedül vitte tovább. Budapesten kívül a vállalat jelen volt még Karlovy Vary-ban, Bécsben, Tepliczben és Lemberben is.

Késmárky és Illés korábbi helyszíneken

A Rákóczi út 6. szám alatt működött kereskedésük a Kerepesi Bazár, ahol bőrcikkeket és utazással kapcsolatos cikkeket, kosarakat és játékokat lehetett vásárolni. Kozmetikai cikkeket, fogkeféket, szappantartókat, tükröket, apró dísztárgyakat, írószereket is lehetett az üzletben vásárolni.

Mivel a kereskedés jól ment, hamar kinőtték a meglévő kereteket ezért a játékboltnak saját épületet emeltettek. Az akkori szokások szerint az öt emeletes épületnek a földszintjén és a félemeletén alakították ki a játékáruházat. Az emeleteken található lakások pedig bérlakásokként működtek, a lakbérből befolyt összegből pedig finanszírozták az épület költségeit. Az Erzsébet város című lapban az alábbiakat olvashatunk a név eredetéről:

“Az Árkád-bazár a századfordulóra kialakult jellegzetes épülettípus, az üzlet-lakóház átlagon felül példája. Elnevezése onnan ered, hogy az utcai homlokzatok legnagyobb részén a külső traktust árkádosították. A pilléres vázszerkezet következtében ki lehetett váltani a földszinten az utcai főfalat: magát az üzlethelyiséget a belső traktusban és a lefedett udvarrészben helyezték el, a külső traktust pedig az utcai forgalomnak, illetve a kirakatoknak tartották fenn.”

A játékkereskedés 1923/1924-ig működött. A játékokat a mai Szlovákiában megtalálható gyermekjáték-készítő műhelyből hozták, azonban a határok módosításával az üzlet veszteséges lett. Az első világháborút követően pár évvel a játékkereskedés megszűnt.

Auto Palace

A ’20-as évek a Dohány utcában: Amerikai autót 10 000 pengőért!

Az Autó Palace-ban autófelszerelési árúcikkeket, olajat, gumit lehetett vásárolni. 10 000 pengőért az amerikai típusú Velie autót is meg lehetett vásárolni az üzletben.

Az Autó és Motorújság 1924. évi júniusi számában olvasható: “modern, minden komforttal fölszerelt autó- garázs és autószalon nyitott. – Az új autópalotát Illés Ferenc úr, a Késmárky és Illés-cég beltagja, valamint Schmalc József úr létesítették és annak vezetésében segítőtársul sikerült megnyerniük Mittelmann János mérnök urat. Három ízig-vérig autós, régi szakemberek, értik a módját, hogyan kell rövid idő alatt szép és olcsó garázst varázsolni a város legforgalmasabb helyére és hogyan kell a világ leghíresebb márkáinak egész seregét megszerezni képviseletre. Eddig körülbelül 60 kocsi garázsiroz ott, azonkívül sok mintaautó áll rendelkezésre, valamint valósággal tárháza van az elsőrendű autóalkatrészeknek. – Rövidesen kibővül a Palace, mert odatervezik az autótőzsdét és így nemcsak az utcai, hanem az első emeleti helyiségek is e cél szolgálatába kerülnek.”

Dohány utca – a nagy gettó határa – ami a történelem fekete lapjaira tartozik

Dohány utca mentén húzódott a második világháborúban a nagy gettó határa. 1944. március 19-én Magyarország német megszállása után, 1944. június 15-én írták elő hivatalosan, hogy a zsidók csillagos házakban kötelesek lakni. November 18-án a csillagos házak lakóit a VII. kerületben kialakított gettóba költöztették. Belügyminisztériumi rendelet határozta meg, hogy a sárga csillag viselésére kötelezett zsidók a 0,3 négyzetkilométer nagyságú területre kötelesek költözni, az ezen a területen élő nem zsidó személyeknek lakásukat el kellett hagyniuk.

Egressy Klub

Színház és művelődés az ’50-es években

A második világháborút követően az 1946-os államosítás után az épületet átalakították és megkezdte működését a Szakszervezetek Országos Tanácsa Egressy Gábor Művészeti Klub.

120 színházi előadásnak adott otthont az Egressy Klub működésének első három évében, amit több mint 70 000 üzemi dolgozó tekintett meg. A Klub célja az ismeretterjesztés, az olvasás és a színház és a művészetek népszerűsítése volt, a színházi előadásokon túl irodalmi pályázatokat, kiállításokat, felolvasóesteket is tartottak.

Kassák Lajos író és műfordító több alkalommal állította ki műveit és a hely ebben az időszakában kezdett el szórakozóhelyként is működni, amikor társastáncot szerveztek.

Metró Klub

Budapest legendás szórakozóhelye: A Metro Klub

Metró közlekedett volna a Népstadion, a mai Puskás Ferenc Stadion és a Déli pályaudvar között az 1950-ben megszületett minisztertanácsi határozat értelmében, ami a budapesti metróhálózat építéséről szólt. 1954-re kellet volna elkészülnie a metró vonalnak, de az építkezést le kellett állítani, más nagy beruházásokkal együtt, így a metró építése 1963-ig szünetelt.

1963. november 14-én született meg az a kormányhatározat, amelyik a metró továbbépítését rendelte el. Az ekkor már az Örs vezér tér állomásig tervezett teljes vonal felépítésének határidejét 1973. december 31-re jelölte ki. 1963-tól kezdődően sorra épültek az Astóriánál, a Blaha Lujza térnél a Baross térnél az aluljárók és a metróállomások.

Az Árkád Bazár épületét a Közlekedési Építő Vállalatnak utalták, akik azt a kettes metrót építők használatába adták. A homlokzaton hamarosan megjelent a Metro Klub neon felirat, ami a magyar beat fellegváraként, Budapest legendás szórakozóhelyeként híresült el.

A “beat” kultúra

Az USA-ban és a Nyugat-Európai országokban alakult ki a “beat” az 1950-es években, majd világszerte megjelentek a beat-kultúra helyi változatai. Eredetileg a beat a szegények, a társadalom perifériáján élők lázadó kultúrája volt. Jellemző megnyilvánulási formái voltak a politikai és társadalmi kötelezettségek elutasítása, az antikomformizmus és az antikapitalista megmozdulások.

A Metro Klub eredetileg az Irányi utcában működött, onnan a Petőfi Sándor utcába, majd a Rákóczi út 66. szám alá költözött, ahol a metró építők üzemi étkezdéje működött. 1966-ban költözött át az egykori Árkád Bazár épületébe. Ezen a szórakozóhelyen jelent meg első alkalommal a twist. A táncmozdulatok elsajátításához a szórakozóhely tánctanárt is biztosított a lelkes vendégek számára.

A Metro Klub állandó fellépője volt Zorán, és a testvérével közösen vezette Zenith együttes, ami 1961-ben felvette a klub nevét. Az éjfélig nyitva tartó szórakozóhelyen csak külön engedéllyel zenélhetett Dusán, hiszen abban az időben még nem nem töltötte be a tizennyolcadik életévét.

A több Metro Klub közül, a Dohány utcai lett a legendás, kultikus hely, amelyről Zorán így nyilatkozott:

Ha bementél a buli kezdése előtt és körülnéztél, akkor eszméletlen förmedvénynek tűnt az egész helyiség: csak úgy árasztotta magából a ridegséget, de amikor megtelt fiatalokkal és elkezdtünk játszani, minden megváltozott és a rideg, vacak, rossz akusztikájú teremben életünk legforróbb hangulatú, felejthetetlen emlékű bulijait játszottuk. Akkoriban olyan légkör vette körül ezt a zenét, hogy egyszerűen elképzelhetetlen volt a sikertelenség. Minden összekötött, életkorban is egyeztünk a közönségünkkel.”

A magyar beatmozgalom

A magyar beatmozgalomról annak lelkes híveiről és elszánt ellenzőiről rendezett Kovács András dokumentumfilmet Extázis 7-től 10-ig címmel. A dokumentumfilmet részben a Metró Klubban forgatták.

A Metro Klubban 1970. május 31-én egy lemezgyári UHER magnetofon segítségével rögzítették a magyar könnyűzene történetének első koncertalbumát. Egy este a Metro Klubban… címmel adták ki, a dalok többségét Frenreisz Károly és Sztevanovity Dusán írta.

Frenreisz Károly úgy emlékezett vissza, hogy a tinédzser kora a Metro Klubban kezdődött. A Metro zenekarral ezen a helyen kezdték a szárnybontogatásukat. Az nagyon jó dolog volt szerinte, hogy egyidősek voltak a közönséggel. A Metro Klub egy nagyon népszerű klub volt. Folyamatosan kirakták a megtelt táblát, mert annyian voltak ott a hétvégéken, hogy már nem lehetett beférni,

A Metro Klub irodalmi színpadi előadásoknak is teret biztosított. Jazz, pantomim előadások és ismeretterjesztő előadásokkal is várták az arra fogékony fiatalokat.

1997-ben a Reader’s Digest válogatáslemezt adott ki A magyar beat aranykora címen. Az öt CD-lemezt tartalmazó kiadványon Koncz Zsuzsa, Illés, Zorán és a Metró, Omega, Kovács Kati, Bergendy-együttes és Máté Péter dalai hallhatóak.